Ha válni kell…

Bármennyire is furcsán hangzik, a családállítás szemszögéből maga a szétválás és a megfelelő búcsú a párkapcsolati témák egyik legfontosabb alappillére.

Miért? A családállítások során számtalan esetben látjuk, milyen hosszú távú blokkot és terhet jelent – akár generációkon át – egy feldolgozatlan, nem megfelelően lezárt kapcsolat, legyen az házasság vagy éppen egy élettársi viszony.

Manapság, amikor minden harmadik házasság válással végződik, nézzük meg, milyen látható és láthatatlan terheket róhat a férfira és nőre egyaránt, ha nem tudnak tisztelettel elköszönni egymástól:

1. Képtelenség a bizalmas, intim kapcsolatra az új partnerrel

Ez nagyon gyakori hosszabb kapcsolatok után, de nem kell belenyugodni az „egyszer már megégettem magam” dogmatikus hozzáállásába. A megfelelő búcsú teljes elengedést hoz, szabaddá tesz, és valóban lehetővé teszi a tiszta újrakezdést.

2. A volt partner elutasítása a gyermekben

Egy gyermek félig az anyja, félig az apja. Ez a tény minden körülménytől független. Ha gyűlöletet vagy megvetést érzünk a gyermekünk apja vagy anyja iránt, azzal tudattalanul a gyermekünk egyik felét is elutasítjuk. Ez észrevétlenül kúszik be a családi dinamikába, és lelkileg már a gyermeket terheli.

3. A gyermek lojalitási konfliktusa

A gyermek szeretetre és lojalitásra törekszik a szülei felé. Ha az egyik szülő (például az anya) mélyen megveti vagy kizárja az apát a válás után, a gyermekben tudattalan lojalitás lép működésbe: hogy „kárpótolja” a kitaszított szülőt, elkezdhet pont olyan negatív tulajdonságokat vagy sorsot felvenni, mint az apja (pl. függőségek, kudarcok), csak hogy lélekben kapcsolódhasson hozzá.

A másik gyakori probléma, amikor a gyermek „kis felnőtté” válik: az egyedül maradt szülő érzelmi támasza lesz, miközben a másik szülőt megtagadja. Ezzel felborul a szeretet rendje, ami felnőttkorban súlyos életviteli és párkapcsolati blokkokhoz vezethet.

Gyakori kérdések a lezárással kapcsolatban

„De én gyűlölöm őt, hogyan tudnék tisztelettel és szeretettel elköszönni?”

A harag és a gyűlölet éppúgy erős kötést jelent, mint a szeretet. Ha negatív érzéseket táplálunk a volt párunk iránt, azzal láthatatlanul odaláncoljuk magunkat hozzá, és szabotáljuk a saját elengedésünket.

„Miért jelenthet megoldást a családállítás?”

A családállítás során – a képviselők által megjelenítve a rendszert – külső szemlélővé válhatunk. Ez segít a nézőpontváltásban: képesek leszünk megköszönni a közös jó pillanatokat, vállalni a felelősséget a saját részünkért, és végre a volt párunknál hagyni az ő felelősségét.

„Nem akarom tisztelni és szeretni!”

A tiszteletteljes búcsú nem azt jelenti, hogy helyeseljük, amit a másik tett, vagy hogy újra vele akarunk élni. A tisztelet itt annyit tesz: „Elismerem, hogy az életem része voltál, és tisztelem benned a férfi/női minőséget és a közös sorsunkat.” Ez a felnőtt, felelősségteljes hozzáállásról szól, nem a sérelmek felülírásáról.

Aki nem búcsúzott el megfelelően, az valójában még mindig a múltba néz. Ha az életerőnk hátrafelé irányul, nem marad elég energiánk a jelenre, a gyermekünkre és a saját boldogságunkra.